A szívtépő szerelmes regény: Tajtékos napok

aprobuba | 2013. május 23. |


„Szeretnék szerelmes szenni – mondta Colin. – Szeretnél szerelmes szenni. Ő item szeretne szerelmes szenni. Mi, ti, szeretnénk, szeretnétek szerelmesek szenni..." Boris Vian megírta a XX. század egyik legszebb és legszívtépőbb szürreális szerelmi történetét. A Tajtékos napokat Audrey Tautou főszereplésével, Michel Gondry rendezésében ma mutatják be a mozikban.

„Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellington-féle. A többinek el kéne tűnnie, mert a többi rút (...)" – kezdi Boris Vian a Tajtékos napok (L'Écume des Jours) előszavában, majd megírja a világirodalom egyik legszebb szerelmi történetét Duke Ellington hangszerelésében józsefattilásan saját – huszonhatodik - születésnapjára. Colin és Chloé külön-külön alig létező szereplők, ketten együtt viszont maguk a szerelem; a kis rózsaszín felhő, amely leereszkedik Párizs fölé, és amelyben meleg van és fahéjascukor-illat, és ami után nem marad más végül, csak csönd és halál.

Paris, je t'aime

Az egyszerre szürreális, groteszk és abszurd regény Amélie szerelmes, álmodozóknak kitalált Párizsában játszódik, ahol az állami lelencházak propaganda-kirakatában egy kövér pacák kisgyerekek torkát vagdossa, a korcsolyapályán elhunytakat a tisztító apródok takarítják fel, majd jégkeresztet döfnek a baleset helyszínére, a földalattiban pedig a város pótgalambjai csapják a szelet. Végső soron viszont az emberek az életre vesztegetik az idejüket, s a munkára nem marad nekik, és minden a szerelemről, a táncról és a jazzről szól, az új táncstílus pedig szinte szeretkezés a parketten. Colin találmánya ezeket egyesíti a koktélzongora képében:

– Mi a szerkezet lényege? – kérdezte Chick.
– Úgy csináltam, hogy minden hangjegynek egy szeszfajta felel meg, valamilyen likőr vagy aroma.
Az erős pedál megfelel a felvert tojásnak, a gyenge pedál pedig a jégnek. Ami a szódavizet illeti, ahhoz egy trilla kell a magas regiszteren. A mennyiség egyenesen arányos az idővel; a hatvannegyedeknek a tizenhatod egység felel meg, a negyedhangjegynek az egység, az egész hangnak a négyszeres egység. Ha lassú dallamot játszunk, működésbe lép egy regiszterrendszer, nehogy az legyen nagyobb – mert akkor túl bőséges koktélt kapnánk –, hanem a szesztartalom. És, a dallam tartamától függően, tetszés szerint lehet az egységértéket módosítani, például a századára csökkenteni, hogy olyan italt kapjunk, amely tekintetbe vesz minden összhangot az oldalsó szabályozó révén.
– Bonyolult – mondta Chick.
– Mindent elektromos kapcsolás és relé vezérel. Nem részletezem, hiszen érted. És különben is, a zongora valóban működik.
– Csodálatos! – csodálta Chick.
– Csak egy a feneség – vallotta meg Colin – , az, hogy az erős pedál taposása teszi bele a felvert tojást, úgyhogy külön kapcsolási rendszert kellett kidolgoznom, nehogy rántottarepeszek hulljanak a koktélba, ha nagyon hot dzsesszt játszunk, mert azt bizony nehéz lenyelni. Majd még barkácsolok rajta.
Most elég, ha vigyáz az ember. Ha tejszínt akarsz, akkor a mély g hangot kell leütni.
– Csinálok egy koktélt a Loveless Love-ra – ajánlotta Chick. – Irtó erős lesz!

Aki pedig ezek után saját koktélzongorára vágyik, itt találhat mintapéldányt:

Egy esküvő, sok temetés

A Tajtékos napokban csak a szerelmesek szubjektív világa létezik, minden az ő életükre rezonál. Boris Vian első regénye nem véletlenül érettségi tétel Franciaországban: a szürrealitás és a groteszk nem csak az események és jellemrajzok, hanem a pontos nyelvi kidolgozottság és nyelvi játékok szintjén is megjelenik. Colin és Chloé esküvőjén jól szórakozik az oda meghívott Jézus, szenteltvízből készült fagylaltot meg kegyes édességeket szolgálnak fel, és a zenekar is más akkordot játszik, hogy elnyomja az esés zaját, mikor a karmester, aki nagyon közel ment a karzatperemhez, szörnyethal a kőlapokon. Hiszen Colin és Chloé boldogságát látszólag nem zavarhatja meg semmi. Chloé azonban a nászúton megbetegszik, a tüdejében növő gyilkos lótusszal pedig a pulzáló, organikus világból fokozatosan tűnnek el a napfénycseppek, a fényűző lakás napról napra változik át szűk, sötét, nyomasztó lyukká. Mint bármely halálos kórral szemben folytatott küzdelemben, itt is csak a csoda segíthetne, ha már Isten közömbös a szegényekkel szemben, az orvostudomány nevetséges és tehetetlen, Chloé körül pedig napok alatt éveket öregednek az emberek, és még a házi egér is képtelen megfékezni a romlás virágait. Colin munkát vállal egy fegyvergyárban, ahol saját testének melegével kellene fegyvercsöveket keltetnie a földből, de a fegyverek helyett acélrózsák nőnek. Chloé halála megjelenik a Pekingi ősz című Vian-regényben is; az őt kezelő orvos láthatóan beleőrül a törékeny nő elveszítésébe, és készakarva gyalázatos, hogy kitöltse a világon bosszúját.

Jean-Sol Partre és Bovouard hercegnő

Colin és Chloé szerelme mellett egy másik pár is megjelenik a regényben; Chick és Alise kapcsolatába azonban hatalmas éket ver a férfi szenvedélybetegsége: a Partre-függőség. Jean-Sol Partre képében Jean-Paul Sartre francia író és ateista egzisztencialista filozófus, Boris Vian közeli barátja jelenik meg, aki az egyik első intellektuális celeb volt Franciaországban, aki kora egész francia közgondolkodását meghatározta párjával, a feminista gondolkodó Simone de Beauvoirral együtt. A regényben rengeteg rajongó veszti életét groteszk módon a Partre-rajongásban, Vian pedig kifigurázza nem csak az elvakult Sartre-hívőket, hanem Sartre termékeny munkásságát is, kezdve Az undorral: Jean-Sol ontja magából műveit, mint a Paradoxon a hányadékról, a Szent Galamb Lyuka vagy a húsz kötetes Undor Lexikon, amely végül alapjaiban teszi lehetetlenné a létét.

Köpök a sírotokra

Michel Gondry filmje nem az első Tajtékos napok-adaptáció: Charles Belmont 1968-ban már filmre vitte a szerelmi történetet. 2001-ben egy japán verzió is készült Go Riju rendezésében, Chloé címmel. Vian halálát viszont nem a Tajtékos napok, hanem a Köpök a sírotokra című regényének filmadaptációja okozta: 1959. június 23-án ült be a gyermekkorától szívbeteg író a vetítésre, miután hosszas harcot folytatott az alkotókkal, és kérte, hogy vegyék le a nevét a stáblistáról. A film kezdete után pár perccel Vian lefordult a székről, szívrohammal szállították kórházba, ám már nem tudták megmenteni. 39 évesen halt bele saját regényének filmjébe.

A 68-as Tajtékos napok:

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!